p-diary

Hát túl vagyunk ezen is - gondolok itt a karácsony előtti utolsó hétvégére. Vegyes érzelmek, mert valóban szép volt, ugyanakkor van egypár dolog, ami egyszerűen csak nem fér a fejembe. Ezek a dolgok érthetetlenül állnak a többi ember előtt is, és valahogy nem értik meg, hogy mennyi fejtörést okoznak nekem. Ezért inkább befogom a szám. Egyre inkább kezdem megszokni saját problémáim megoldásának eme módját, ugyanis az emberek nagy része (leggyakrabban engem is beleértve) nem tud és nem is akar a másik problémájával foglalkozni. Ami fontos számára: az én, az én, ja és az én. Miért is lenne másképp? Hiszen mindenki így csinálja, és amilyen hibát mindenki elkövet, az már nem is hiba. Sőt, egyenesen elfogadott lesz, hiszen a tömeg hangja mindig a valóságot tükrözi. Alapvetően nem is lenne ezzel baj, mert az ember ilyen: önző, és folyton maga körül forog számára a világ. Ugyanakkor belelovalljuk magunkat olyan közhelyekbe, mint hogy "Én mindent megtettem." vagy hogy "A sors akarta így.", sőt keresztényként gyakran ráhúzzuk az ilyen dolgokra: "Ez Isten akarata."

És valóban, mikor a megdönthetetlen érveket egymás után sorakoztatjuk, nemhogy vigaszt találunk, de egészen el is érzékenyülünk önnön jóságunk láttán. Úgy gondoljuk: mindamellett, hogy igazunk is volt, még alázatosan is álltunk a témához, hiszen többet tettünk, mint amennyit megkövetelt volna tőlünk... valaki. Persze az egészben nincs ott sem a szeretet, sem a másikra való odafigyelés. És őszintén szólva, kezdem nagyon-nagyon unni.

Hogy valami vidámabbról is beszéljek, hát örömmel kijelentem, hogy megvettem a karácsonyi ajándékokat és már most megvan az összes. Ez elég ritka dolog, mert általában még utolsó pár napban is a vásárlás miatt főhet a fejem, de szerencsére idén nem így történt. Családon belül ajándékozom főként, meg még valakinek vettem egy apróságot (névleges érték, gesztus, mint ti is tudjátok), de eldöntöttem azt is, hogy idén egy akció keretében bárki kérhet tőlem valamit karácsonyra :D Nopersze csak kissé elvontabb dolgok jöttek szóba, ugyanakkor érkezett pár érdekes kérés is. Megpróbálom majd mindet teljesíteni :)

Alapvetően szeretek ajándékozni, állítólag ez egyfajta szeretet-nyelv is, mindenesetre én akkor beszélem ezt a nyelvet. Nem csak ünnepekkor, hanem amúgy is szeretek meglepetést okozni. Van szerencsém egyébként olyan barátokkal körülvenni magam, akik nagy része nem érti még a mai napig sem, hogy számomra ez mit jelent, de ez már az ő bajuk :D Jó lenne valami különlegeset csinálni. Jót tenni. Néha tényleg jól esik az elismerés... ezeregy dolgot csinálok, és nyilván azt is részben azért, hogy elismerjenek érte. Ugyanakkor jó lenne, ha ugyanezt meg tudnám élni az emberi kapcsolatokban is... mert szívesen csinálok ezer dolgot, csak legyen miért és legyen kinek :)

Ja és írtam egy színdarabot. Szerintem nem lett rossz, ráment a mai napom, de örültem neki. Ez volt az első, de megtetszett a dolog, szóval szerintem nem az utolsó. Jó volt a próba is, jól éreztük magunkat, folyik a gyüliben is a készülődés a karácsonyra meg a szilveszterre. Külön öröm, hogy Szilveszterkor mindenki itthon lesz az ifiből, így hát van értelme szervezni valamit. Szóval az is folyamatban :) Meg.. annyi minden van még. De most befejezem, majd legközelebb ;)